C-514/24 Magyar Telekom

C-679/24 UniCredit Bank

C-258/24 Katholische Schwangerschaftsberatung

T-656/24 European Air Charter

C-151/24 Luevi

C-471/24 PKO BP (Kritikus referenciamutató)

C-364/24 Fidenato C-45/24 Verein für Konsumenteninformation (Közvetítő által levont jutalék) C-48/24 Vilniaus tarptautiné mokykla

Az első, legjelentősebb ítélet egy Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban született. Ez az ítélet azért különösen fontos, mert abban az uniós jog elsőbbségével, illetve a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével kapcsolatban fogalmazott meg állításokat a bíróság, míg a második ítélet, Hamoudi kontra Frontex a Törvényszéknek egy korábbi kártérítési perben hozott ítéletének bírósági felülvizsgálata során született, végül Storstockholms Lokaltrafik ítélet a testkamerával felszerelt jegyellenőrök és az adatvédelem kérdésével foglalkozik.

C-525/23 Oti 

C-713/23 Wojewoda Mazowoecki

C-499/23 Biz kontra Mo 

C-600/23 Royal Football Club Seraing

C-544/23 BAJI Trans

Az Európai Bíróság az utóbbi években már több ügyben foglalkozott a FIFA, UEFA előírásainak uniós jogi összhangjával. Legutóbbi ítéletében a sport választottbírósági ítéletek bírósági felülvizsgálatának lehetőségével foglalkozott olyan kontextusban, ahol egy nem uniós - svájci - bíróság már felülvizsgálta az érintett határozatokat, de annak értelemszerűen nem volt kötelezettsége és lehetősége sem az uniós jog figyelembe vétele. Szó lesz még egy izgalmas fogyasztóvédelmi ítéletről, ami utazási csomagok árának visszatérítését érintette, valamint arról, hogy az enyhébb büntetőtörvény visszaható hatályú alkalmazásának elve a tagállami közigazgatási szankciókra is kiterjed-e.

 C-218/24 Iberia Líneas Aéreas de Espana (A „poggyász” fogalma)

C-399/24 AirHelp Germany (Villámcsapás sújtotta repülőgép)

C-38/24 Bervidi

C-630/23 AxFina C-59/23 Ausztria kontra Bizottság (Paks II) C-225/22 AW „T”

Az első, GR REAL ítélet egy fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozó, előzetes döntéshozatali ügyben hozott döntés. Az merült fel a kérdéseket előterjesztő szlovák bíróság előtt, hogy ki kell-e költözniük ingatlanukból azoknak a jelzálogkötelezett tulajdonosoknak, akiknek lakását elárverezték, ám vitatják fogyasztói jogaik megsértését. A második ügyet, egy kötelezettségszegési eljárást, a Bizottság indította Lengyelország ellen arra hivatkozva, hogy e tagállam gyógyszertárak reklámozására vonatkozó jogszabályai nem összeegyeztethetők az uniós joggal. Végül, a mai adást egy olyan eljárásban hozott ügy ismertetésével zárjuk, amilyenről ritkán esik szó podcastunkban. Nevezetesen, Spanyolország és más szervezetek kérték az uniós Törvényszéktől egy, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmi területeinek meghatározására vonatkozó bizottsági végrehajtási aktus részleges megsemmisítését.

C-351/23 GR REAL

C-200/24 Bizottság kontra Lengyelország

T-681/22 Spanyolország kontra Bizottság és T-781/22 Madre Querida

Az első ilyen ügyben, amelyhez értelmező kisfilm is készült,  azzal foglalkozott a Bíróság, hogy bűncselekményt követ-e el az a szülői felügyeleti jogot gyakorló személy, aki segítséget nyújt abban, hogy a felügyelete alatt álló kiskorúak jogellenesen lépjenek az Unió területére, amennyiben ő maga is így utazik be.

Podcastunk további részében szó lesz továbbá a hitelképesség algoritmus általi automatizált vizsgálatának hatásairól, valamint  a tájékoztatási kötelezettség elmaradásának joghatásairól egy osztrák és egy lengyel ügy kapcsán. 

C-460/23 Kinsa

C-203/22 Dan & Bradstreet Austria

C-472/23 Lexitor

A Stevi és The New York Times ítélet egy, a Törvényszék által megsemmisítési eljárásban hozott, közérdeklődésre számot tartó döntés. Az ügy hátterében a Bizottság azon döntése áll, amellyel elutasította a The New York Times napilap kérését, hogy hozzáférést biztosítson Ursula von der Leyen elnök és a Pfizer gyógyszergyár vezérigazgatója között, a covid járvány idején váltott szöveges üzenetekhez. A mai második ügy, Prezydent Miasta Mielca pedig azt a kérdést vetette fel, hogy egy állam által biztosított ingatlanadó fizetési kötelezettség alóli mentesség minősülhet-e, és milyen feltételek mellett, tiltott állam támogatásnak.. Végül, a Fastned Deutschland ügynek koncessziós szerződés új pályázati felhívás kiírása nélküli módosítása volt a témája.

T-36/23 Stevi és The New York Times C-453/23 Prezydent Miasta Mielca C-452/23 Fastned Deutschland

Az első ügy a tagállami állampolgárság megszerzésének feltételeivel foglalkozott. A Bizottság által Málta ellen indított kötelezettségszegési eljárásban hozott ítéletben a Bíróságnak abban kellett döntenie , hogy áruba bocsátható-e a tagállami állampolgárság, és ilyen módon pusztán kereskedelmi ügylet által megszerezhetővé tehető-e, egy tagállam által, maga az uniós állampolgárság. 

A  Novel Nutriology német előzetes döntéshozatali eljárásban született ítélet fogyasztóvédelmi témájú és növénykivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők reklámozása tilthatóságát járta körbe. 

Végül, a mai harmadik ítélet alapjául az Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziójára válaszul bevezetett intézkedések, nevezetesen euró bankjegyeknek az országba való bevitelének korlátozása szolgált. 

C- 181/23 Bizottság kontra Málta (Befektetői állampolgárság) C-386/23 Novel Nutriology C-246/24 Készpénz Oroszországba történő kivitele

Emellett bemutatjuk azt a holland bíróság kérelmére meghozott ítéletet, amelyben a Bíróság azt vizsgálta, hogy elő lehet-e írni alapvető állampolgársági ismereteket elsajátítását a nemzetközi védelemben részesülők. Végül megnézzük, hogy jogosult-e nemzeti bíróság előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésére, amennyiben öröklési ügyben kvázi hatósági feladatokat lát el.  

Második ügyünkben a tőke szabad mozgásának korlátozhatósága merült fel, amikor is egy osztrák ügyvéd egy német ügyvédi irodában szerzett részesedést, amit a kamara nem hagyott jóvá, azon az alapon, hogy az illető ügyvéd nem folytatott gyakorlatot Németországban. A kérdés az volt, hogy az ilyen korlátozás igazolható-e közrendi alapon nyugvó kényszerítő indokkal és ha igen arányos-e. 

Végül ismét versenyjogi kartellkárokkal kapcsolatos legújabb eset kerül terítékre, amelyben egy, németországi fűrészüzemek által engedményezett követelések engedményese perelte az árkartellt lehetővé tevő tartományt csoportos behajtási keresettel, amit a német jog nem tett lehetővé. A Bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a német szabályok összhangban vannak-e a tagállami eljárási autonómiát befolyásoló uniós elvekkel, mint a hatékony érvényesülés elve.

Az első ítélet alapjául egy sajtóorgánum, nevezetesen a francia Le Monde napilap spanyol Real Madrid sportklub jóhírnevére nézve sérelmes cikke, illetve az annak következtében hozott, az újság szerkesztőségét elmarasztaló és kártérítés fizetésére kötelező spanyol ítélet szolgált, amelynek elismerését a francia bíróság közrendbe ütközés okán kívánta megtagadni azon az alapon, hogy az sérti a szólásszabadságot. Az Európai Bíróságnak abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy megtagadási oknak minősülhet-e a szólásszabadság egy ilyen esetben. A mai második ügyben a német szövetségi legfelsőbb bíróság tett fel kérdéseket a luxemburgi fórumnak azzal kapcsolatban, hogy a Datel számítógépes játéka, amely a Playstation játékkonzolon működik, sérti-e a Sony azon kizárólagos jogát, hogy a módosításokat hajtson végre a számítógépes programján. A harmadik ítélet pedig  egy svájci bútorgyárat egy amerikai házaspár által tervezett szék tekintetében megillető szellemi alkotáshoz fűződő uniós jog alkalmazhatóságával és hatókörével foglalkozott.

Heti podcastunkban szó lesz még a nemváltoztatás elismeréséről, valamint a vegán "húsok" elnevezéséről.

Mit jelent a fizetési kötelezettséggel járó ügylet fogalma és milyen fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülnek ilyen ügyeletek esetében? Erre keresi a választ egy német bíróság egy sikerdíjas követeléskezelési megbízás esetében, amikor a fizetési kötelezettség nem abszolút, hanem feltételes.

Szintén az online szerződéskötéshez kapcsolódik az olasz állam által a más tagállamokban letelepedett szolgáltatás közvetítőkkel szemben alkalmazott nemzeti követelmények érvényesíthetőségének kérdése. A konkrét ügyben az Írországban letelepedett Airbnb cég olaszországi szolgáltatás kínálása volt érintett.

Végül egy szlovák úgy kapcsán szó lesz arról, hogy milyen kártérítési igénnyel élhetnek a közbeszerzési eljárásból kizárt szereplők, ha a nemzeti jog nem teszi lehetővé a kártérítést elvesztett esélyre hivatkozással.

C-400/22 Conny

C-662/22 Airbnb Ireland and C-667/22 Amazon Services Europe, Case C-663/22 Expedia, Joined Cases C-664/22 Google Ireland and C-666/22 Eg Vacation Rentals Ireland, and Case C-665/22 Amazon Services Europe

C-547/22 INGSTEEL

Szó lesz még egy újabb, az ügyészek függetlenségével kapcsolatos román előzetes döntéshozatali ügyről, amelyben a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészek kinevezése eu joggal való összeférhetőségének kérdése volt terítéken, továbbá egy olyan német ügy, amelyben tovább finomította joggyakorlatát az EUB abban a kérdésben is, hogy milyen esetekben fér össze az uniós joggal a tagállami állampolgárság és ezzel uniós polgárság elvesztése.

C-470/21 La Quadrature du Net és társai

C-53/23 Associations of judges (romániai ügyészek)

C-684/22 Stadt Duisburg (Loss of German nationality)

C-46/23 Újpest Polgármesteri Hivatal

C-605/21 Heureka Group

C-61/22 Landeshaptstadt Wiesbaden

Szó lesz még továbbá két törvényszéki ügyről. Egyrészt arról, hogy lajstromozható-e egy cipő formatervezési mintaként, ha azt már korábban nyilvános eseményen viselte egy híresség? Mit jelent a nyilvánosság felé való közlés ilyen esetben, kizárja-e az adott termék védelemben részesítését? Másrészt körbejárjuk a Bíróság fellebbezési hatáskörében meghozott azt az ítéletét, amelyben az volt az alapkérdés, hogy biztosítani kell-e magánszemélyek, egyesületek számára az uniós harmonizált szabványokhoz való ingyenes hozzáférést, amennyiben ilyen igénnyel lépnek fel.

T-647/22 Puma va EUIPO

C-606/21 Doctipharma

C-588/21 P Public.Resource.Org és Right to Kno

C-216/22 Bundesrepublik Deutschland (Ismételt kérelem elfogadhatatósága)

C-491/21 Direcţia pentru Evidenţa Persoanelor şi Administrarea Bazelor de Date

C-715/20 X (A felmondás indokolásának hiányai)

C-621/21 Családon belüli erőszak áldozatául esett nők

C-488/21 Chief Appeals Officer és társai

C-128/22 NORDIC INFO

Érintett ügyek:

• C-118/22 Direktor na Glavna direktsia "Natsionalna politsia" pri MVR – Sofia (A Belügyminisztérium "Nemzetpolitika" Főigazgatóságának igazgatója - Szófia)
• C-634/21 SCHUFA Holding (Scoring)
• C-340/21 Natsionalna agentsia za prihodite (Nemzeti beutazási ügynökség)

Az érintett ügyek:

• C-333/22 Ligue des droits humains
• C-148/22 Commune d‘Ans
• C-518/22 AP Assistenzprofis

Míg Magyarországon a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos ügyek a deviza alapú fogyasztói hitelszerződésekkel összefüggésben merültek fel, Szlovákiában a jelzáloghitelszerződések egyes kikötései, így például felmondási szabályai kerültek a tagállami bíróságok elé mint amelyeknél azok esetleges tisztességtelensége vizsgálható lenne. Az Európai Bírósághoz elkerült egyik ügyben azt kellett vizsgálni, hogy aránytalan következményt jelent-e a fogyasztó terhére és esetlegesen vizsgálható-e az a kikötés, amelyik akár kisebb törlesztő rész megfizetésének elmaradása esetén lehetővé teszik az ingatlannal biztosított nagyértékű hitelszerződés felmondását.

A másik, osztrák bíróságtól indult fogyasztóvédelmi ügyben pedig a gépjármú alkatrészek egyes adataihoz való hozzáférés határairól és terjedelméről érkeztek kérdések a Bírósághoz, míg a spanyol előzetes döntéshozatali ügyben azt firtatta a tagállami bíróság, hogy a közjegyzői praxis átvétele esetében megilleti-e a jogutódlás esetén járó munkavállalói védelem az iroda alkalmazottait.

Az érintett ügyek:

C-598/21 Vseobecná ővorová banka

C-319/22 Gesamtverband Autoteile-Handel (Jármű információkhoz való hozzáférés)

C-583/21 NC (Spanyol közjegyzői praxis átvétele)

E heti műsorunkban szó lesz még arról, hogy kérhető-e díj a betegtől, amennyiben ki szeretné kérni kezelő orvosától a leleteit, valamint arról is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy nyomozati eljárást lezáró hatósági döntésnek ahhoz, hogy a ne bis in idem elve alapján je lehessen eljárást indítani ugyanabban az ügyben egy másik tagállamban.

Az érintett ügyek:

C-147/22 Központi Nyomozó Főügyészség   

C-655/21 G.ST.T 

C-307/22 FT   

Szó lesz még arról, hogy járműnek minősül-e az elektromos bicikli az uniós jog szempontjából, illetve hogy a nemzeti jogban végre nem hajtott, diszkriminatívnak minősülő szabályozás kikényszerítése esetén a hatóság köteles-e eltekinteni a nemzeti jog alkalmazásától és a megkülönböztetett személy igényelhet-e kártérítést. 

A nyári szünetet megelőző ítéletek közül a büntetőeljárás során a gyanúsított tájékoztatásának elmaradásának következményeit érintő francia ügyben, valamint egy, Magyarországgal szemben indított, menekültügyi kérelmek beadásának helyét érintő ügyben hozott döntésekről beszélgetünk.

Adásunkban foglalkozunk továbbá az Uber betiltása után elindult katalán személyfuvarozási szabályozás és a letelepedés szabadsága kapcsolatával, valamint azzal, hogy a COVID-19 miatt meghiúsult, szervezett utazások esetében jogszerű volt az utasok utalvány általi kompenzálása.

Foglalkozunk még a jogállamisági elvárás érvényesülésével a román bírói fegyelmi tanácsok kapcsán, valamint azzal, hogy egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése esetén az eljárást minden szempontra tekintettel fel kell-e függeszteni vagy lehetnek olyan aspektusok, amelyekre nézve az folytatható lehet.

Az érintett ügyek: C-97/22, C-817/21, C-176/22

A GDPR rendelet is újra terítékre került, ezúttal egy osztrák bíróság megkeresésére, amelyben az a kérdés merült fel, hogy a személyes adatok megsértése esetén más feltételeket kell-e alkalmazni a megsértés miatt alkalmazható hatósági szankciók és másokat a magánszemélyek által érvényesített kártérítési igények kapcsán.  A konkrét ügyben a jogsértést a az osztrák posta által a lakosságról készített politikai profilalkotás jelentette.

Végül szó lesz arról, hogy átvállalható-e harmadik személy által közúti fuvarozási tevékenység esetén a felelősség, amennyiben egyébként a vonatkozó uniós szabályozás szerint a büntetőjogi felelősségrevonás akadályozza a tevékenység folytatását.

Érintett ügyek: 

C-156/22-C-158/22. sz. C-155/22. sz. C-300/21. sz.

Szó lesz még két, bevándorlással kapcsolatos előzetes döntéshozatali ügyről is, melyek közül egy szintén magyar bíróság megkeresésére született. Ebben arra adott választ a Bíróság, hogy milyen mértékben kell a hatóságoknak figyelembe venniük egy személy családi körülményeit, amennyiben a tartózkodási jogát valamilyen jogsértés miatt meg kívánják vonni.

C-705/21. sz. AxFina árfolyamkockázat

C-528/21 sz. M.D. bevándorlási politika

C-1/23. sz.  Afin 

Szó lesz még egy francia ügy kapcsán arról, hogy az Európai Bíróság újfent megerősítette, hogy az Unió által már harmonizált területen a tagállamoknak közrendi, közegészségügyi okokból már nincs lehetőségük eltérni az uniós standardtól és szigorúbb szabályokat hozni.

Végül beszámolunk arról, hogy miért és milyen tartalommal módosította a Törvényszék Eljárási Szabályzatát.

Szintén Franciaországot érinti a másik versenyjogi ügy, az Intermarché ítélet, amelyben egy bizottsági versenyjogi határozattal szembeni keresetet, majd a Törvényszék ítéletét követően fellebbezést nyújtottak be az érintett francia vállalatok. A felperesek vitatták, hogy a Bizottság figyelembe vehetett-e olyan, az érintett vállalkozások kereskedelmi partnereinél tett meghallgatásokat, amelyeket nem rögzítettek. A Bíróságnak az ilyen rögzítési kötelezettségről kellett tehát állást foglalnia.

Végül pedig azt vizsgáljuk, hogy érvényesíthet-e kártérítési igényt egy gépjármű vásárlója közvetlenül a gyártóval szemben az uniós jog alapján amennyiben olyan berendezéssel volt az autó felszerelve, aminek használata tiltott az EU-ban, és amennyiben igen, le lehet-e vonni a kártérítés összegéből az autó használatának megfelelő értéket, egyáltalán van-e erre uniós szabály.

Érintett ügyek:

C-100/21 – Mercedes-Benz (dízelmotor kártérítés)

C-449/21 – Towercast (piaci erőfölénnyel visszaélés és összefonódás vizsgálata)

C-682/20 Les Mousquetaires v Bizottság

Hallgatóink megismerhetik a geopolitikailag is nagy jelentőségű Hollandia és Ukrajna kontra Oroszország ügyben a nagytanács 2023. január 25-én meghozott határozatát, amelynek kapcsán joghatósági és elfogadhatósági kérdésekről beszélgetünk.

Emellett egy hazánkkal kapcsolatos döntésről is szót ejtünk, hiszen a Bíróság meghozta kamarai döntését az Alhowais kontra Magyarország ügyben, amelyben az élethez való joggal és az embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmával kapcsolatban vizsgálta Magyarország felelősségét.

Egy német ügy kapcsán szó lesz még arról, hogy fogyasztói hitelszerződéseknél előtörlesztés esetében a fix - tehát a futamidőtől független - hitelfelvételi költségeket kell-e arányosítani, végül pedig megismerkedünk a Bíróság 2022. évre vonatkozó igazságügyi statisztikáival és megtudjuk mely tagállami bíróságok voltak a legaktívabbak előzetes döntéshozatal kezdeményezése terén.     

Szó lesz arról, hogy kezelhetőek-e jogszerűen biometrikus adatok közérdekből üldözendő bűncselekmények elkövetői esetében, valamint arról is, hogy jogosultak-e a letelepedés szabadságára hivatkozva ugyanazokra a támogatásokra, amelyet más nem állami iskolák kapnak, azok az iskolák is, amelyeket olyan egyházak működtetnek, amelyek nem elismert egyházak az adott országban.  

C-205/21 A biometrikus és genetikai adatok rendőrség általi nyilvántartásba vétele

C-372/21 Hetednapi Adventisták Szabadegyháza

C-623/20 P Bizottság kontra Olaszország és C-635/20 P Bizottság kontra Spanyolország és Olaszország

Széleskörű érdeklődésre  tartott számot az a magyar ügy, amelyben az adatvédelmi ügyekben igénybe vett jogorvoslati eljárások egymáshoz való viszonya merült fel, nevezetesen az, hogy köti- e az adatvédelmi érintettségű ügyben már eljárt polgári bíróság ítélete az azzal párhuzamosan indult közigazgatási eljárásban eljáró bírót. Szintén élénk figyelem kísérte azt az osztrák előzetes döntéshozatali ügyet, amiben az merült fel, hogy az Osztrák Posta által más vállalkozásoknak jogszerűen átadott személyes adatok esetében az érintettek kérésére a posta azt is köteles-e kiadni, hogy konkrétan milyen címzettek számára tette hozzáférhetővé ezeket az adatokat vagy csak a címzettek átfogó körét kell megjelölnie. 

Végül pedig Lehóczki Balázs elmondja, hogy mi vezette a Bíróságot arra, hogy az anonimizált ügyekben betű jelzések helyett a jövőben fiktív nevekkel jelölje  a peres feleket és miként hozzák e neveket létre.    

Az Axel Springer ügy egy bírósági határozat útján került az EJEB elég, amely az Axel Springer vállalatot arra kötelezte, hogy tegyen közzé egy helyreigazítást egy 2013. októberi, a Die Linke nevű politikai párt ügyvezető igazgatójáról   szóló újságcikkhez. A Bíróság döntésében azt vizsgálta, hogy a német fellebbviteli bíróság kellően figyelembe vette-e az EJEB ítélkezési gyakorlatában a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog közötti mérlegelés tekintetében lefektetett elveket és kritériumokat.

A mozgásszabadság kapcsán a Pagerie ügyet ismerhetik meg a hallgatók, amelynek tárgya a Franciaországban a 2015 novemberében  elkövetett terrortámadások hullámát követően kihirdetett rendkívüli állapot keretében elrendelt kijárási tilalom volt, és amely a kérelmezőt Angers településre korlátozta. Hallgatóink megtudhatják, hogy hogyan értékelte az EJEB gyakorlata tükrében azt, hogy a kérelmezőnek több mint 13 hónapon keresztül naponta háromszor jelentkeznie kellett egy rendőrőrsön, és este 8 és reggel 6 óra között nem hagyhatta el otthonát.

2023. évi első műsorunkban a tavaly decemberi ítéletekből válogatunk.

Szó lesz többek között arról, hogy az uniós jog levegőszennyezési határértékeinek megsértése esetén van-e lehetősége magánszemélyeknek a Frankovich doktrína szerinti kártérítési felelősség alapján perelniük, mint ahogyan arról is, hogy mennyiben szabadok a tagállamok a gyógyszerek reklámozása tilalmának elrendelésére a létező uniós irányelv alapján abban, hogy szigorúbb tilalmakat állítsanak fel. 

Végül arra keressük a választ, hogy védik-e az antidiszkriminációs szabályok azokat a vállalkozókat is, akik tartós szerződéses kapcsolatban állnak megrendelőikkel. Kaphatnak-e az ilyen vállalkozók védelmet az uniós jog alapján, amennyiben szexuális orientációjuk miatt szakítja meg velük a megrendelő a szerződéses kapcsolatot vagy a szerződéses szabadság erősebb ennél? 

A fenti kérdésekről Lehóczki Balázzsal egy német, egy litván és egy lengyel ügy kapcsán beszélgettünk.  

C-61/21 Levegőszennyezéssel kapcsolatos állami felelősség 

C-530/20 EUROAPTIEKA 

C-356/21 TP (Közszolgálati televízió audiovizuális szerkesztője) 

• T-101/18 Ausztria kontra Bizottság
• C-460/20 Google 
• C-680/21 Royal Antwerp Football Club 
• C-333/21 European Superleague Company 

A pocdastban bemutatott ügyek: C-230/21 - Belgische Staat  

C-69/21 - Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid 

C-37/20 - Luxembourg Business Registers és Sovim

A kérelmezők az Egyezmény 1. jegyzőkönyvének 3. cikkére (szabad választásokhoz való jog) támaszkodva, önmagában és együttvéve az Egyezmény 14. cikkével (a megkülönböztetés tilalma), azt kifogásolták, hogy a nemzeti kisebbségi szavazási rendszer a szavazati joguk hátrányos megkülönböztetését jelentette. Hallgatóink mai adásunkból megtudhatják hogyan döntött az ügyben a Bíróság kamarája, milyen szempontokat vett figyelembe, valamint milyen jellegű jogkövetkezményekről dönt az EJEB a szabad választáshoz való jog megsértése esetén.

Adásunkban felelevenítjük a korábbiakban már tárgyalt Sanchez-Sanchez kontra Egyesült Királyság ügyet, amelyben az Egyesült Államok Sanchez-Sanchez mexikói kiadatását kérte az Egyesült Királyságtól kábítószer-kereskedelem miatt történő bírósági eljárás lefolytatása céljából. Hallgatóink megtudhatják, hogyan alkalmazta a Bíróság a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos korábbi gyakorlatát, és miként döntött a Nagykamara Sanchez-Sanchez úr kérelmében.

Emellett ismertetjük a szintén az Egyesült Államokba való kiadatással kapcsolatos McCallum kontra Olaszország ügyet is, amelynek elfogadhatósága kapcsán november 3-án döntött a Bíróság Nagykamarája. Hogy hogyan határozott a már az Egyesült Államokban tartózkodó McCallum asszony 2021-es kiadatásával kapcsolatos kérelem elfogadhatóságáról az EJEB, azt hallgatóink harmadik évadunk harmadik évadából megtudhatják.

Ezen felül szó lesz ismét a légi járatokkal kapcsolatos kárigényekről, ezúttal a pszichés sérülések esetén igényelhető kártérítés lehetőségét járjuk körbe.

Említést teszünk róla, hogy 2022. november 1-től Síofra O’Leary ír bíró váltja Robert Spanot a bíróság elnöki pozíciójában, így a Bíróság 1959-es létrejötte óta először vezeti nő az intézményt. Emellett arról is hallhatnak, hogy a Bíróság tudásmegosztó platformja, a Knowledge Sharing rendszer 2022. október 18-tól elérhető lett a nyilvánosság számára, így mostantól bárki átfogó és naprakész elemzést kaphat az EJEB esetjogáról.

Régiónkban aktuális döntésekről is szót ejtünk emellett, hiszen megismerkedünk a BTS Holding kontra Szlovákia üggyel, amelyben a Bíróság az Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikke alapján állapított meg jogsértést, amiért Szlovákia nem hajtott végre egy választottbírósági ítéletet.

Mai adásunkban meglehetősen eltérő, de érdeklődésre számot tartó kérdésekkel foglalkozó ügyeket mutatunk be. Szó lesz a muszlim fejkendő viselésének munkahelyi tilalmáról és annak uniós jogi összeegyeztethetőségéről, a repülőjáratok késése okán fizetendő kártalanításról csatlakozó járatok esetében, valamint egy magyar vonatkozású ügyről a mozdonyvezetők pihenő idejének számításáról.

Az Egyenesen Luxemburgból, egyenesen Strasbourgból podcast-sorozatunk immár harmadik évadával jelentkezünk. Első adásunkban Pap Dániellel (jogász, Emberi Jogok Európai Bírósága) számos olyan téma fejleményeiről beszélgetünk, amelyeket az előző évadok során érintettünk. Így szó lesz Oroszország Európa Tanácsbeli tagságának megszűnéséről, a lengyel bírósági reformokkal kapcsolatos ügyek jelenlegi állásáról, valamint a koronavírussal kapcsolatos ügyekről is.

Hangos volt a sajtó a napokban a Bíróság június 14-ei ideiglenes intézkedést tartalmazó döntése miatt, amellyel a Bíróság megakadályozta egy az Egyesült Királyságból Ruandába tartó, illegállis határátlépőket szállító repülőgép felszállását. Adásunkban áttekintjük az ügy hátterét és lényegi kérdéseit.

Másrészt szót ejtünk arról az Oroszország és Ukrajna ellen meghozott ideiglenes intézkedésről, amelyben a Bíróság megtiltotta egy marokkói származású katona kivégzését, akit a "DPR” Donyecki népzköztársaság bírósága" 2022. június 9-én halálra ítélt.

Szó lesz még az Energia Charta folyamatban lévő felülvizsgálata kapcsán a Bíróságnak a nemzetközi szerződések uniós jogi konformitásának vizsgálatára vonatkozó véleményadási hatásköréről és arról, hogy eddig az egyes nemzetközi választottbírósági mechanizmusok miért minősültek az uniós jogba ütközőnek.

Végül pedig egy magyar kezdeményezés kapcsán megnézzük, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a vámhatóságnak egy áru vámértékének megállapításához.  

Az L.F. kontra Magyarország ügyben május 19-én hozott döntést a Bíróság. Az ügy egy olyan – a helyi polgármester és küldöttsége által lefolytatott – hatósági ellenőrzésre vonatkozott, amelyet 2011-ben a kérelmező lakóhelyén végeztek el, előzetes értesítés nélkül, rendőri kíséret mellett.

A kérelmező az EJEB-hez benyújtott kérelmében egyrészt az Egyezmény 8. cikkében foglalt magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra hivatkozva azt állította, hogy az említett ellenőrzésre megfelelő jogalap nélkül került sor. Másrészt az Egyezmény 13. Cikkére hivatkozással sérelmezte, hogy a lakás átvizsgálásával kapcsolatos panaszait a hatóságok nem vizsgálták ki megfelelően. Álláspontja szerint az ellenőrzés mögött rasszista indíttatások húzódtak meg és az ellenőrzés összefüggésben állt roma származásával, ezáltal a hatóságok megsértették a 14. Cikkben foglalt diszkrimináció tilalmát.

Adásunkban áttekintjük az ügy ténybeli hátterét, a benyújtott kérelemben foglalt hivatkozásokat, valamint beszélgetünk arról, hogy milyen okok alapján marasztalta el a Bíróság Magyarországot a jogosulatlan ellenőrzés miatt.

Szó lesz a GDPR értelmezését firtató egy újabb előzetes döntéshozatali eljárásról, amelyen keresztül a polgári és közigazgatási bíróságoknak a rendelet alkalmazásával kapcsolatos hatáskörük terjedelme is felmerül. Szintén a GDPR értelmezésével foglalkozik egy német ügy is, amelyikben elsősorban a fogyasztói érdekszervezetek általános adatvéldelmi célú keresetindítási jogának fennállásáról kell a Bíróságnak döntenie. Végül az állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetősége kapcsán a már számos, a COVID 19 járvány miatt folyósított támogatásról kellett a Törvényszéknek döntenie, a mai napon egy másik típustámogatás, a szerkezetátalakítási támogatások megítéléséről fogunk beszélgetni. 

Az eljárási jellegű elfogadhatatlansági okok áttekintése után ma a strasbourgi bíróság hatáskörével kapcsolatos okokról (a személyi, a területi és az időbeli hatállyal összefüggő kérdésekről), valamint az ügy érdemére vonatkozó elfogadhatatlansági okokról (a nyilvánvaló alaptalanság és a jelentős hátrány hiányával kapcsolatos körülményekről) beszélgetünk, főként a Bíróság gyakorlatából hozott példákon keresztül.

Szó lesz a légi járatok késése kapcsán felmerülő kárigények jogosságáról, amennyiben az Európából induló járatot egy nem európai légitársaság üzemelteti, azonban egy uniós légitársaság nevében. 

Végül a Bíróság sajtóreferense tájékoztatja hallgatóinkat arról a jelentős újításról, aminek következtében a jövőben bárki egy meghatározott idősávban visszanézheti a Bíróság, valamint a Törvényszék nagytanácsi tárgyalásait, valamint ítélethirdetéseit és főtanácsnoki indítványainak ismertetését. Bár a tárgyalások korábban is bárki számára nyilvánosak és látogathatóak voltak, erre eddig csak személyesen volt lehetőség. Most azoknak is alkalma nyílik betekinteni a szóbeli szakasz rejtelmeibe, akiknek nincs alkalma Luxembourgba látogatni.  

A mai és a következő adásban azon, az Egyezmény 35. cikkében foglalt okokat vesszük górcső alá, amelyek megléte esetén a Bíróság nem foglalkozik érdemben a benyújtott kérelmekkel. Az Egyezmény 35. cikke ugyanis a kérelmezők számára a legnagyobb jelentőséggel bíró eljárási szabály, ez a cikk határozza meg azt a szűrőt, amelyen keresztül a kérelem el tud jutni az érdemi elbíráláshoz.

Említést teszünk továbbá a Bíróság első, a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekkel összefüggő döntéséről. A március 15-ei héten a Bíróság ugyanis elmarasztalta Svájcot, amiért az ország 2020-ban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek megsértették a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket ellenzők gyülekezési jogát.

Végezetül áttekintjük a lengyel bírósági reformmal kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Március 15-én megszületett a bíróság döntése a Grzeda k. Lengyelország ügyben, amelyről már korábbi adásunkban is beszámoltunk. Összefoglaljuk a döntés lényegét és beszélgetünk a folyamatban lévő lengyel ügyek jelenlegi státuszáról.

A napokban egy másik érdekes, magyar vonatkozású ügyben is ítélet született. A Törvényszék alkalmazhatatlannak nyilvánította a földgázszállítási kapacitások bővítésére irányuló eljárásról szóló rendelet rendelkezéseit. Az ügy lényegének ismertetése mellett adásunkban az alkalmazhatatlanná nyilvánítás iránti eljárás főbb jellemzőit is áttekintjük.

Végezetül a szomorú aktualitások – az orosz-ukrán háború – okán beszélünk arról, hogy történtek-e fejlemények az utóbbi hetekben a Bíróság menekültjogi ítélkezési gyakorlatában.